Egy 10 éves kislány édesanyjaként, valamint gyakorló pedagógusként és gyógypedagógusként nap mint nap látom, mennyire fontos, hogy ne csak az iskolai tudásra készítsük fel a gyermekeinket, hanem arra is, hogyan boldoguljanak az érzéseikkel – hiszen az életben újra és újra ezekkel találkoznak először. Az érzelmi intelligencia segít a gyermekeknek abban, hogy felismerjék és megértsék a saját érzéseiket, meg tudják fogalmazni, amit belül éreznek, és együttérzéssel forduljanak mások felé is. Ez a képesség nemcsak az iskolai teljesítményt javítja, hanem barátságokat, családi kapcsolatokat, önbizalmat és belső stabilitást is épít. Az egyik legnagyobb segítség ebben a folyamatban számunkra a Szívmanó és a Szeretetnyelvek kártyajáték volt. Ez a játék nemcsak kedves, szerethető módon szólítja meg a kislányunkat, Mirjamot, hanem valóban mély, őszinte beszélgetésekre ad lehetőséget. A kártyákon lévő illusztrációk gyönyörűek, elvarázsolják őt, és könnyebbé teszik számára az azonosulást. A kérdések elgondolkodtatók, segítenek Mirjamnak szavakba önteni, amit belül érez. A játék során olyan témák is előkerülnek, amikről talán máskor nem esne szó – így valódi kapcsolódás jön létre a családunk tagjai között. Megerősíti a kötődést, és együtt gondolkodó, egymásra figyelő családi légkört teremt. A játék nem tanít, hanem segít felfedezni. Nem kér számon, hanem beszélgetésre hív. És talán ez a legnagyobb ereje: hogy érzelmi biztonságot ad, ami minden fejlődés alapja. Én, szülőként azt látom, hogy minél többször játszunk ezekkel a kártyákkal, annál nyitottabbá, kíváncsibbá és megértőbbé válik a gyermekem – és közben mi is tanulok tőle. A Szívmanó és a Szeretetnyelvek kártyajáték nem csupán egy fejlesztő eszköz. Ez egy közös élmény, egy meghitt időtöltés, egy híd a szívek között. És azt hiszem, erre ma nagyobb szükség van, mint valaha.

Tóth Diána, pedagógus, tréner, édesanya